É-04. Tolnai török kori fürdő
A hódoltság területén közel 50 fürdőről maradt fenn adat, közülük kettő Tolna vármegye területén, Simontornyán és Tolnán épült fel. Tolna Magyarországon a hetedik település, ahol előbukkant törökök által épített fürdőépület nyoma, a vármegyében ez idáig az egyetlen.
A fürdő Szokollu Musztafa budai pasa alapítványa keretében működött, amely a hódoltság területén több településen is építtetett fürdőket és karavánszerájokat. Írott források szerint az 1560-as években döntöttek felépítéséről és az 1570-es évek elején épült fel. A hódoltság területén közel 50 fürdőről maradt fenn adat, közülük kettő Tolna vármegye területén, Simontornyán és Tolnán épült fel. Tolna Magyarországon a hetedik település, ahol előbukkant törökök által épített fürdőépület nyoma.
A török fürdő amellett, hogy országosan is rendkívül ritka és jó állapotban maradtak meg részei, Tolna város legrégibb, 450 esztendeje épített, felmenő fallal rendelkező épületének maradványai. Régészeti, műemléki jelentősége mellett helytörténeti szempontból is kiemelkedően fontos.
Az épületmaradvány régészeti- és műemléki levédése folyamatban van. Remélhetőleg sor kerül további sorsának rendezésére, további feltárással, majd a jövőben, bemutatóhelyként fontos szerepet játszhat a város életében.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
-Barangoló- A Szekszárdi Múzeumbarát Egyesület honismereti füzete:
-Ódor János Gábor: A tolnai török kori fürdő
https://www.youtube.com/watch?v=skBTqCinCk8
-Tolna török fürdője
https://pazirik.hu/projekt/tolna-torok-furdoje vagy https://www.youtube.com/watch?v=qSVDkAAHcwo
A tolnai török kori fürdő
Lakossági bejelentés nyomán mentő feltárást végeztünk Tolnán, a Malom utca 51. számú ház telkén, ahol a lakóépület lebontását követően középkorinak tűnő alapfal bukkant elő. A feltárás során bebizonyosodott, hogy az egykori épület a 16. században épült török fürdő maradványaival azonos és összefügg a 2008-ban megismert, Malom utca 52. számú összedőlt ház helyén állt, korábban 18. századinak vélt épületmaradvánnyal. Az ásatást, majd az azt követő visszatemetést Mozbacher Zoltán telektulajdonos, valamint Tolna város polgármesterei, Appelshoffer Ágnes és Balogh Zoltán támogatták. A török kori fürdők több, funkcionálisan elkülönülő részből álltak, a most feltárt területen a fürdő forró helyisége üzemelt, ennek belső mérete 6,5×5,5 méter. Az egykori terem alapjai mellett a fűtőtérben épített és a padló tartására szolgáló belső pillérek és részben felmenő falak is megmaradtak: az egyik 3 méter hosszan és 2 méter magasságban, az eredeti, alul sötét bordó, felül tört fehér színű festéssel, ajtónyílással és az épület kupoláját tartó boltozatindítás nyomával. A másik felmenő falmaradványban eredeti helyzetében megmaradt korabeli, agyagból készült, belülről zöldmázzal bevont vízvezetéket, szellőzőcsatornákat és a falak és a vízvezeték fűtésére is szolgáló füstelvezető nyílásokat találtunk. A feltárás leglátványosabb része az a pillérsor (ötször négy darab, amelyekből öt került kibontásra), ami egy alacsony belmagasságú alagsorban áll. Itt faszén vagy fa égetésével hevítették fel a felette lévő, szabályos mészkőlapokkal burkolt forró helyiség padlóját. A forró helyiség oldalfalán lévő csorgókutaknál történt a mosdás, kétoldalt piszkei vörös mészkőből készített ülőke húzódhatott végig, ezek töredékei szintén előkerültek. A fűtésre szolgáló alsó részben helyet foglaló vastag törmelékrétegben csak török kori leletanyagot (a vízvezeték- és kerámiatöredékek mellett török akcse, nagyméretű bronz szíjvég, üvegtöredékek) találtunk, tehát fürdőként legfeljebb a 17. század végéig használhatták az épületet. Az 1686-os, visszafoglalás kori ábrázolás alapján a romos fürdő középső része fölött kupola emelkedett. A fürdő Szokollu Musztafa budai pasa alapítványához tartozott, amely a hódoltság területén több településen is építtetett fürdőket és karavánszerájokat. A létesítményt fizetség ellenében lehetett használni, tehát gazdasági vállalkozás volt, de közéleti helyszínként is szolgált, a mai szaunák mintájára, elsősorban a muszlim vallású lakosok és átutazók számára. Írott források szerint az 1560-as években döntöttek felépítéséről és az 1570-es években épült fel. A hódoltság területén közel 50 fürdőről maradt fenn adat, közülük kettő a vármegye területén, Simontornyán és Tolnán épült fel. A vármegyében Tolna az egyetlen, Magyarországon pedig a hetedik település, ahol előbukkant törökök által épített fürdőépület. A fürdő maradványai a most megkutatott területen kívül további három szomszédos ingatlan alatt húzódnak. Ezek közül az egyik egy üres telek, a másik egy lakatlan épület, a harmadik egy lakott családi ház. A török fürdő maradványainak megtalálását követő időszakban sok civil érdeklődő nézte meg a romokat. Emellett a szakmai egyeztetések, vizsgálatok is megindultak az értékes lelet további sorsának eldöntésével kapcsolatban.2025.március közepén egyeztető fórumra került sor Tolnán, a Polgármesteri Hivatalban , a helyi önkormányzat, az érintett tulajdonosok és a szakmai szervezetek között az esetleges további feltárással, illetve a lelet későbbi bemutathatóságával kapcsolatban. Ehhez kapcsolódóan javaslatot tettünk az épületmaradvány régészeti és műemléki levédésére, statikai szempontok figyelembevételével, a hatóság előírása szerint megtörtént a kibontott szondák visszatemetése és falvédelme. Az egykori épület, mely a török idők végéig működhetett fürdőként, még a 19. század első felében is állt és lakóépületként működhetett tovább. A kutatás megállapította, hogy a pusztulását egy statikai probléma okozhatta, melynek következtében kidőlt az északi fala, ezt követően az egykori helyiségeire épülhettek fel a ma is ismert, kisméretű házak, megőrizve és felhasználva az egykori régi épület közfalait. A török fürdő amellett, hogy országosan is rendkívül ritka és jó állapotban maradtak meg részei, Tolna város legrégibb, 450 esztendeje épített, felmenő fallal rendelkező épületének maradványai, tehát helytörténeti szempontból is kiemelkedően fontos a védelme. Munkatársak: Czövek Attila, K. Németh András, K. Tóth Gábor, Rácz Miklós régészek, Ács Vince műtárgyvédelmi asszisztens, Mozbacher Zoltán, Ódor András, Ódor Péter, Varga Mihály tolnai lakosok.
Ódor János Gábor