Magyar(tolnai) származású osztrák zeneszerző és karmester

Városunk egy másik szülöttének, Fusz János (1777-1819) zeneszerző és karnagynak nevét viseli a helyi zeneiskola, emlékét emléktábla őrzi. Müller Adolf, a csaknem elfeledett, de megyénk és településünk fiai közt rekordot tartó zeneszerző, munkássága is kerüljön ismertetésre, emléke ne merüljön feledésbe. A Theater an der Wien karmestere, népszerű zeneszerzője operái, daljátékai, zongoraművei, zeneszámai tartalmas életmű részei.

életrajza

Magyar(tolnai) származású osztrák zeneszerző és karmester

Müller Adolf: Mathias Schmid néven 1801.október 7.-én született Tolnán. Szülei: Josephus Schmid és Anna Mayer.
Azt nem tudjuk, hogy Schmid családi nevét miért változtatta meg és lett Müller Adolfként csaknem elfeledett ,de megyénk és településünk fiai közt rekordot tartó zeneszerző.
Szüleivel még gyermekkorában Brünnbe költözött, hol az első zene-oktatást nyerte s már nyolc éves korában hangversenyeket adott.
Dolgozott Prágában, Lembergben és Brünnben, majd 1823-ban Bécsbe költözött. 1823-tól fogva bécsi színházaknál volt szerződtetve énekesnek. Itt kezdetben dalokat, zongoraműveket komponált, majd 1825-ben átváltott a "könnyebb" műfajú zenés színpadi művekre. 1826-tól a Kärtnertortheater énekese és zeneszerzője volt, két év múlva átszerződött a Theater an der Wienhez, ill. a Leopoldstädter Theaterhoz, ahol zeneszerzőként és karmesterként tevékenykedett 1865-ig.Népszerűsége Pestre is eljutott 1827 és 1846 között a pest-budai német társulat is bemutatta több mint ötven színpadi darabját. 1847-től -től már csak a Theater an der Wienben dolgozott. Művei: 5006 zeneszám 640 színpadi műben (operák, daljátékok, paródiák, operettek, stb.) énekiskola, harmonikaiskola, mintegy 400 dal, hangszeres darabok. Pl-.Der Csikós – dal (1840);Die schwarze Frau – paródia (1826);Nestroy: Lumpacivagabundus (1883);Ördög Róbert (1833). Fia, ifj. Müller Adolf (1839–1901) szintén zeneszerző és karmester volt többek között a fenti színház alkalmazásában.
Müller nem csak vidéki színtársulatoknak, hanem a Nemzeti Színháznak is szerzője volt. Nagy sikert aratott az Ördög Róbert, s a Kassán 1835-ben bemutatott Aranykirály, madarász és uszkárnyíró, de A fekete asszony című operett-paródiáját pl. Bécsben több százszor adták 1833-ban.
Bár magyar származású osztráknak mondják, szíve szerint haza húzott, ezt mutatja 1840-ben keletkezett Der Csikós, vagy az 1849-es A szegény honvéd című dala.
A Wiener Zeitung 1849. december 14-i száma tudósít arról, hogy az egyik legjelentősebb zeneműkiadó, Carl Haslinger megjelentette id. Adolf Müller, a Bécsi Udvari Színház karmesterének szerzeményét, "A szegény honvéd" címmel. A kétnyelvű (magyar, német)
kottában található ballada, mely a címlap tanúsága szerint valós eseményen alapul, meglepő szöveggel ér véget: "A honvéd [miután a nép előtt összeverte az uraság] nagy vígan felkiált: Bár kezeim sipkámhoz nem nyúlhatnak [azokat elvesztette a csatában], szívemmel tisztelgek a hazámnak. Bár kezeim sipkámhoz nem nyúlhatnak, szívemmel tisztelgek szeretett honomnak."
Mivel sem a zene, sem a szöveg nem utal arra, hogy a zeneszerző és a szövegíró karikatúrát kívánt volna rajzolni a magyar honvédról a császárváros lakosságának, s azt sem feltételezhetjük, hogy bő két hónappal az aradi vértanúk kivégzése után Bécsben konszolidálódott volna a helyzet a magyar forradalom és szabadságharc tekintetében, a darabot a magyarsággal szimpatizáló alkotásnak kell tekintenünk.
Id.Müller Adolf a nyilvánosság előtt utoljára 1884-ben szerepelt, midőn barátja, Liebold színész jubileumán dirigált. Fia, ifj. Müller Adolf (1839–1901) szintén zeneszerző és karmester volt többek között a fenti színház alkalmazásában. Egyik lánya Lehman Mór színházi festő felesége volt.
Egyes vélemények szerint Müller zenéje nem volt mindig eredeti, hanem mindig szeretetreméltó és rendkívül dallamos; finom és szerény tehetségével Schubert népies dallamait utánzá.
A karmester és ismert zeneszerző Bécsben halt meg 85 éves korában.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCller_Adolf_(zeneszerz%C5%91) "Müller, Adolph (Vater)" (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 19, 328. o.

- Saját családtörténeti kutatás
- Dr Töttős Gábor
- Az opera és környéke-Frunza Zsuzsa
- Bősze Ádám: "Negyvennyolcas " hangjegyek