Fabricius Tolnai István orvos-tudós, tanár, dékán
Született 1630-ban Tolnában – meghalt 1690. március 25-én Kolozsváron.
Apja Séllyei János, Tolna vidéki város bírája volt. Tolnán kezdte tanulmányait, majd Nagyecseden és Nagyváradon folytatta és fejezte be,(Oradea) majd rektorként dolgozott Nagyszalontán. 1655. május 15-től a sárospataki kollégiumban vezette a tanulmányokat. Tanulmányai befejezése után 1656. augusztusa és decembere között főpapként szolgált. Ezután két évig Tarcalon tanított. Zarándokútját Lorantffy Susanna anyagilag támogatta. 1658-ban Utrechtben, 1659. április 11-től Franekerben, majd szeptember 30-tól a groningeni egyetemen tanult. Filozófiát, teológiát tanult, és orvosi tanulmányokat is folytatott. 1660. végén ő is Angliába emigrált, majd 1662. körül visszatért Magyarországra, ahol először kézdivásárhelyi (Széker-Neumarkt) lelkésznek, rövid idő múlva pedig a kézdi egyházmegye dékánjának nevezték ki. 1665-től Kolozsváron tanár volt, hittant és logikát tanított. 1667-ben a fejedelem át akarta helyezni a székelyudvarhelyi (Oderhellen) egyházmegyébe, de a kolozsvári diákság kérésére engedélyezték számára a tanítás folytatását, és csak 1685-ben helyezték át a kolozsvári lelkészi hivatalba. A diákság közbenjáró levelet küldött patrónusának, Teleki Mihálynak, kérve, hogy Tolnai Fabricius István folytathassa a tanítást. A kolozs-kalotai egyházmegye 1689-ben dékánná választotta, de 1690. március 25-én meghalt.