Emmerth Antal

 A tolnai születésű Emmerth Antal zongoraművész, tanár, zeneszerző ifjúkorától szülővárosától távol élt ugyan, de tolnaiságát mindvégig megtartotta. Jól mutatja, hogy mennyire fontos volt kötődése szülőhelyéhez, az itteni emberekhez, hiszen mindkét házasságát Tolnán kötötte, másodjára is ugyan abba a tolnai családba házasodott, mivel első felesége halálát követően annak húgát vette feleségül. A pesti és amerikai munkásságát követően Debrecenben telepedett le és lett a város zenei életének meghatározó személyisége.

1868. április 30-án itt mutatták be  A mormonok című operát, aminek zenéjét ő szerezte. 

Tolna vármegyéhez való kapcsolata egyrészt mesterének, a tolnai születésű Merkl József zeneszerző-tanárnak, jórészt az akkori idők mecénásának, báró Augusz Antalnak köszönhető elsősorban, aki felkarolta a még fiatal virtuózt. A báró szekszárdi kastélyának vendégeként volt módjában megismerkedni és szoros barátságot kötni Liszt Ferenccel.

Tolna megye nagy költőjének, Garay Jánosnak szekszárdi szobrát is elsősorban Emmerh Antalnak köszönhetjük.

Mindezen tényeket figyelembe véve elvárható, hogy a mai nemzedék értékként kezelje

Tolna vármegye és ezen belül Tolna város szülöttének, Emmerth Antalnak a munkásságát.

életrajz 

1835.február 17.-én született Tolnán.

Szülei: Emmerth Henrik, a Baranya vármegyei Bár településről származó, tolnai hajózási vállalkozó és Käsz Katalin.

Antalt apja a piaristák pesti gimnáziumába adta, nagy súlyt fektetett az eleven eszű fia zenei neveltetésére is.

A muzsikában való alapos kiképeztetésére csakhamar kedvező alkalom is nyílt, hiszen az ifjú az akkori idők legkeresettebb zongoramesterének Merkl Józsefnek a házába került. ( A Tolnán született Merkl József (1811–1887) zeneszerző, hegedű- és zongoratanár bécsi tanulmányait követően Pesten telepedett le az 1830-as évek elején, és a főváros egyik legkeresettebb magántanára lett. Zongoradarabok, hegedűszonáta és egy zongoratrió mellett színpadi kísérőzenét is komponált. Tagja volt a Reformkorban Pesten a Serwaczynski-kvartett-nek.)

A szabadságharc ideje alatt bezárták a pesti iskolát s ekkor Emmerthtet hazavitte atyja és Merkl ösztönzésére a zenében tovább képeztette. (mestere ekkor Glück volt)

Majd visszakerült Pestre Emmerth , itt újból Merkl, később pedig a híres Thern Károly és Szechter tanítványainak sorába állott.

Később Bécsben konzervatóriumi tanítványként Thalberg művészete gyakorolt rá hatást. A konzervatórium elvégzése után Merkl tanácsára zeneinstruktori állást vállalt a Sembery család szudi kastélyában. Majd Terschak fuvolaművésszel világjáró körútra indult. New-Yorkban a Kossuth –család vendége volt egy évig. Nyelvtudása és az előkelő világban való kiterjedt összeköttetése révén jelentékeny politikai szerep is jutott neki. Sokat érintkezett Ruttkayné házában akkortájt Szemere Bertalannal, Horváth Mihály püspökkel, Mászáros Lázárral, szóval a magyar emigránsok nagyjaival. Amerika vezérférfiai is körükbe fogadták a szerény fiatal művészt, ismert Grant elnökkel és Walker fővezérrel való bizalmas kapcsolata.

Amerikában ismerkedett meg Ole Bull-al, a nagy hegedűművésszel is, kinek játékát gyakran kísérte zongorán. Ekkor hívta meg őt tanárnak a "South Carolina female institute Barhamville"( https://www.scencyclopedia.org/sce/entries/barhamville-academy/)igazgatója, itt körülbelül három évig működött Emmerth Antal tanári minőségben. Honvágya hazahozta őt. Zimay László, Székely Imre tárt karokkal fogadták, Augusz báró pedig, az akkori idők mecénása, gyakran magával vitte szekszárdi kastélyába a fiatal virtuózt, ahol az ott gyakran megfordult nagy mesterünkkel, Liszt Ferenccel kötött szoros barátságot.

A sok hányattatás után Debrecenben telepedett le a nyugalmas életre vágyó művész és tanszéket vállalt az ottani zenedénél. Harminc évig tanított Debrecenben Emmerth Antal, működéséhez sikerek hosszú sora kötődik. Neki köszönhető főképpen a zenekultúra felvirágoztatása a városban.

Erre az időre esik sikeres működése az alkotás terén is.

Tetszést aratott Madách nagy alkotásához: az Ember tragédiájához írt zenéjével, majd a Mormonok című operáját írta meg, melyet a debreceni színházban mutattak be először (1868.április 30.-án)

A darabot a rossz librettó miatt levették a műsorról, ennek hatására elhatározta, hogy műveit a továbbiakban ki nem adja, csak magának komponált.

Hatkötetes zongoraiskolája mellett a különféle vállfajú szerzemények hosszú sorát hagyta hátra Emmerth.

Írt: szimfóniákat, sextetteket, vonósnégyeseket, triókat, karműveket, zongoradarabokat, melyeket halála után családja rendezte sajtó alá.

Jelesebb tanítványai közül megemlítendő Bánffy György, a korán elhunyt zongoraművész és zeneszerző Merkler Andor, Tolna megye akkori főorvosának fia, Szotyori Nagy Károly és Kálmán, Psenyeczki Nagy Zoltán, stb.

Tolnamegye nagy költőjének, Garay Jánosnak szekszárdi szobrát is elsősorban egy nagy zenésznek köszönhetjük: Emmerth Antalnak.

Emmerth Antal kétszer nősült, mindkettő felesége tolnai volt. Első házasságát 1868.szeptember 30.-án kötötte Tolnán, a felség Bubonyik János épületfa kereskedő lánya, Bubonyik Terézia volt. A felesége halálát követően annak testvérével, Bubonyik Erzsébettel kötött házasságot 1879.március 18.-án Tolnán .

Emmerth Antal 1903.október 9.-én halt meg Debrecenben, életének 68-ik évében. Debrecenben, 1903.október 11.-én a Szent-Anna sírkertben helyezték örök nyugalomra.