Borvidék borai

Tolnai Borvidék és Borok

A Tolnai borvidék 19. 98-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban jóval régebb óta jelen van, egészen a rómaiakig nyúlik vissza. A magyar borászat sokat köszönhet az e vidékre települő németeknek is, akik a XVI. századra már teljesen visszaszorult szőlőtermesztés újbóli felvirágoztatásában fontos szerepet játszottak.

Korábban a szekszárdihoz tartozott, de 1998 óta önálló a Tolnai borvidék. Éghajlata változatos és bár a korábbi nagyüzemi termelés nem tett jót a vidéknek a kék- és fehérszőlők tekintetében a világfajták telepítése, és a tudatos munka mára meghozta az elismerést a tolnai pincészeteknek.

A Tolnai borvidék Magyarország délnyugati részén található, Tolna, Baranya és Fejér megyékben. A szőlőültetvények többnyire enyhe lejtésűek, déli kitettségűek és védett domboldalakon fekszenek.

Jellemző szőlőfajták:
chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling, kékfrankos, zweigelt, merlot

Földrajz, éghajlat
A borvidék talajképző kőzete a lösz, az ültetvények kisebb részben települtek csak homokra, és előfordul barna erdőtalaj is. Klímája mérsékelten meleg és nedves. Jellemzően enyhe a tél és száraz, napfényes a nyár. A legcsapadékosabb hónap a május és a június. Az uralkodó szélirány északnyugati.

A borvidék területe 2900 hektár

Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna

Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod,

Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A Tolnai borvidéken először a kelták, majd a rómaiak honosították meg a szőlőtermesztést. Az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket, melyért sokat fáradoztak a bencés és cisztercita szerzetesek. A török megszállás ezen a borvidéken is visszavetette a szőlőtermesztést. Az újrakezdés nyomán viszont jelentős területnövekedés következett be. A törökkor kereskedői többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi központjában töltik meg palackjaikat vagy hordóikat, s a bor jól kibírja a szállítást is. A Dunán elhajózva többen emlegetik, hogy a szépen művelt dombok hazánk legszebb táját mutatják, mind rózsaligetes szőlők díszlenek.

A XVIII. században a megyébe települt németek tovább fejlesztették a helyi borkultúrát. A Völgységben valószínűleg az ekkor betelepülő rácok terjesztették el a Kadarka termesztését, amelyből új eljárással, héjon erjesztéssel készítettek vörösbort. A főurak, hogy megkössék a föld megmunkálásához szükséges embereket, a betelepülő németeknek szerződésbe foglalt kedvezményeket adtak. A telepesek 6 évig mentesültek a tized, a kilenced és a robot alól amennyiben szőlőt telepítettek. A bortermelés jövedelmező volt, mert termésüket csapszékben maguk mérhették ki Szent Györgytől Szent Mihályig. A korabeli vélemények szerint a borvidék szőlőterülete a filoxéravészt megelőzően érte el a legnagyobb kiterjedését egész története folyamán. Az akkori szőlő és bortermelésben a vörösbor dominált. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy az uralkodó Kadarkának már 6-féle változatáról beszéltek. A filoxéra vész óriási károkat okozott ezen a borvidéken is. Az ellene való védekezésben a régió élenjáró munkát végzett. A próbálkozások legsikeresebb módjának a homokra történő telepítés bizonyult. A világháborúk nyomán a szőlőültetvények újra tönkre mentek. Egybefüggő széles soros ültetvények a nagyüzemek létrejöttével honosodtak meg a borvidéken. A legrégebbi szőlőhegyek a római kortól, de a többiek is legalább az Árpádkortól megvannak a borkedvelők örömére. A Tolnai borvidéket az 1998-es bortörvénnyel alakították ki, de az első 1893-as bortörvény a Szekszárdi Borvidéket Tolna megye teljes területében határozta meg, ezért a Tolnai borvidéket is méltán nevezhetjük történelminek. Ez az évszázados hagyományokra épülő szőlőtermesztés a helyi emberek szaktudásának eredménye. Ezek a területek a szőlőtermesztés és borkészítés tekintetében sajátos hagyományokkal rendelkeznek.

Tolna jellemző borai:

Fehér borok: Cserszegi Fűszeres, Szürkebarát, Olaszrizling, Tolnai Hárslevelű, Irsai Olivér, stb

Rosék: Merlot Rose, Kékfrankos Rose, stb

Vörös : Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, stb